Az i-re a pont: Geiranger

2009.08.23. 21:08

Címkék: beszámoló

Reggel különösen hidegre ébredtünk. Ebben közrejátszott, hogy a faház apró radiátora nem igazán tudott lépést tartani az ajtó és ajtófélfa közötti hézagon bekúszó hideg levegővel, így a szobában sem volt valami meleg. Másrészt szállásunk kivételesen nem fjordszinten, hanem 600 méterrel a tengerszint felett volt. Harmadrészt ma korán keltünk, mert kivételesen időre szóló programunk volt.

Gyorsan, olajozottan készültünk össze és negyed 9-kor már az autóban ültünk. Megálltunk a tegnapi kilátónál (nem meglepő, hogy most mi voltunk az egyetlenek ott ;-)), majd lekanyarogtunk Geirangerbe. Éppen irodanyitásra értünk le, befizettünk a hajókázásra, s a maradék időben kidobtunk 10 NOK-ot internetre, amit semmire sem tudtunk használni. (Különös módon pendrive-unkat ugyan látta a gép, de minden könyvtár helyett exe fájlt látott, így estig kellett várnunk a tegnapi beszámoló feltöltésével.)

Míg a technikával viaskodtunk, el is telt az idő és indult a hajónk, ami egy viszonylag kicsi (azért vagy 100 férőhelyes) motoros volt. A hátsó dekk dugig volt emberekkel, mire felszálltunk, így az orrdekkre menekültünk, ahol a kilátás sokkal szebb volt, azonban a menetszéltől a másfél óra végére teljesen átfagytunk.

Az idővel nagyon szerencsénk volt: bár nem volt teljesen felhőtlen az ég, jutott napsütés is – főként az út elején. Fotóztunk, csodáltuk a Világörökség e gyöngyszemét. Elhajóztunk a Hét Nővér vízesés mellett, amely több, mint 200 méter magasból, mint hét fátyol hull alá. Ez nem egy nagy vízhozamú, dübörgő vízesés, teljesen más miatt szép.

Odafelé úton hatalmas sasokat is láttunk, s ahogy megzavartuk nyugalmukat, odébb szálltak. Visszafelé úton pedig – azt tippeljük –, hogy két delfin ugrált el az öbölben. (Mindenesetre nem úgy ugráltak, mint a halak, hanem egy irányban, ritmusosan és mintha vizet prüszköltek volna. Majd a zoológusok megmondják, hogy errefelé lehet-e delfin!)

Mire partra szálltunk ismét kisütött a nap, aminek átfagyott tagjaink nagyon örültek. Autóba szálltunk és elindultunk a Geirangerből kivezető másik úton: a 15 km hosszú szerpentinen, a Sas-úton, amely egészen egy, 1000 méteren fekvő tengerszemig visz fel. Innen lehet tovább menni – immár fizetés ellenében – az öbölre néző, 1500 méteres csúcsra, Dalsnibbára. Sajnos mire felértünk, a felhők ismét összezártak a fjord felett, így letekintve az öbölbe, az nem mutatta teljes valójában azt a képet, amit elképzelésem szerint napsütésben mutatott volna. Ettől függetlenül gyönyörködtünk a fentről kitárulkozó tájban: a fjordban, a kopár fennsíkokban és 2000 méter közeli csúcsokban, a nyári hótakaróban.

Azonban nem időztünk sokáig, mert a fenti 7 fokban a szél a csontunkig hatolt. Hamar elindultunk utolsó szállásunk felé, az Oslotól északra fekvő Slovika kempingbe. Az út, bár kifejezett látnivalót nem tartalmazott, mégis meglepően szépségeket tartogatott nekünk. Az ország belső része más módon, de szintén lélegzetelállító! Szerencsénkre az útvonaltervezőnk az 51-es útra vitt minket, amely egy hatalmas, lakatlan, érintetlen vidéken vitt át, fenn, az 1300 méterrel a tengerszint felett fekvő fennsíkon. A táj erre tisztára a Gyűrűk Ura film Lovasvég (Rohan) vidékét idézte: kopár, füves, dombos-hegyes táj, hatalmas sziklákkal. Mellékesen ez a kietlen táj egy kis izgalmat is hozott: előtte lakott területeken át és benzinkutak tucatja mellett haladtunk el és még 210 km-re elég üzemanyagom volt, ezért úgy döntöttem, hogy majd a következő helyen tankolok. A következő hely 115 km-re volt és a hegymenet miatt az üzemanyagom is gyorsabban fogyott. Picit izgultunk, hogy kihúzzuk-e addig. ;-)

A majdnem 400 kilométeres utunkat alig 6 óra alatt lenyomtuk, így fél 7-re megérkeztünk Slovikába.

Most már csak a csomagolás és a holnapi hazaút van hátra ebből a fantasztikus két hétből.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fjord.blog.hu/api/trackback/id/tr221333454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása